A slider megnyitásához kattintson ide!

Erdőművelés: az erdő nevelése, gondozása

Következő ismeretterjesztő cikkünkben röviden bemutatjuk az erdőművelés fontosságát, jelentőségét.
Erdőművelés: az erdő nevelése, gondozása

Erdőművelés: az erdő nevelése, gondozása

Mi is az erdő valójában?

Mindenkinek más jut eszébe az erdőről. Van, akinek a nyugalom, van akinek a nyüzsgő élet színtere, van akinek a falevél, másnak a bokrok, virágok illata. Van akinek a faanyag, míg másnak az erdei vadak a legfontosabbak.

Az erdész egész élete az erdő körül forog. Gyakran már gyermekként ott tölti lehető legtöbb idejét, és sokan már akkor tudják, hogy választott hivatásuk is ez lesz.

Munkájának fontos részét az erdőművelés adja, amely az erdők létrehozását és azok felnevelését jelenti mindaddig, amíg azok megfelelő fafajösszetételben és szerkezetben tovább nem tudnak fejlődni. Az erdész célja, hogy az általa kezelt erdő a lehetőségekhez mérten minél magasabb szinten eleget tudjon a vele szemben támasztott összetett követelményeknek.

Vajon hogyan történik egy erdő létesítése, gondozás, nevelése?

Legideálisabb esetben, az erdőt alkotó fafajoktól és sok más tényezőtől függően az őshonos állományokat jellemzően természetes módon újítjuk fel. Ez azt jelenti, hogy az idős fákon megtermett makkból helyben csemete fejlődik, sokkal nagyobb egyedszámban, mint amikor emberi beavatkozással kell az erdő felújításáról gondoskodnunk, vagy erdőtelepítéssel új erdőt hozunk létre. Az utóbbi két esetben először a kiválasztott terület éghajlati, talajtani tulajdonságai alapján kell megválasztani azokat a fafajokat, melyek várhatóan jól fogják ott érezni magukat. Meg kell vizsgálni a hőmérséklet és csapadék adatokat, szélirányt, kitettséget, vízellátást, és szükség szerint akár részletes talajvizsgálatot is kell végezni. Ha meghatároztuk a jellemző erdőtípust, akkor a következő lépcső, hogy átgondoljuk az erdő fejlődését a későbbiekben befolyásoló lehetséges kár-és kórokozókat. A környékbeli állományok a segítségünkre lehetnek, hiszen ha jól körbe nézünk, és figyelünk a jelekre, kiderül mekkora mértékű a vadnyomás, milyen rovarok, gombák, baktériumok üthetik fel fejüket leendő erdőnkben.

Fentiek figyelembevételével ki tudjuk választani azokat a fafajokat, melyek az adott termőhelyen megfelelő fejlődés mellett stabil erdőállományt alkothatnak. Ha mindezzel megvagyunk, akkor jöhet a kivitelezés, be kell szerezni a szaporító anyagot, amely lehet mag, vagy már előre nevelt csemete. Ha már megvan a kívánt mennyiség, akkor a magnak magágyat kell készíteni. A csemeték elültetésének több módszere is lehet, leggyakoribb a gödörbe, vagy hasítékba ültetés, ezeket általában kézzel végezzük. Nagyobb, kellően előkészített területeken sokkal gyorsabb gépi ültetés is megvalósítható.

Az ültetés odafigyelést igényel, megfelelően kell a gödröket kialakítani, melyeknek meghatározott távolságra kell lenniük egymástól. Ültetés után a csemetéknek egyenesen kell állnia, és el kell kerülni az úgynevezett pipásodást, amikor a gyökér vége visszakunkorodik, ami a csemete fejlődését hátrányosan befolyásolja. Fontos, hogy a növény körül megfelelő mértékben tömörítsük vissza a földet, különben könnyen kiszáradhat az elültetett csemeténk.

 

Fontos a vadkár elleni védekezés is, hiszen az új telepítés kész svédasztal a szarvasoknak, egy éjszaka alatt képesek letarolni több hektár ültetett területet. Különféle vadkár elhárító módszerek léteznek, legalapvetőbb a kerítés, de vannak olyan természetes anyagok, amelyek a vad számára kellemetlen ízűvé és szagúvá teszik a csemetéket, így elmegy az étvágyuk a csemegétől. Ideiglenes megoldást jelenthet emberi haj kihelyezése is, mert a vad számára az is kellemetlen illatanyagot tartalmaz.

Ha készen van az ültetés, és megfelelő védelem alá helyeztük, akkor kicsit szusszanhatunk, de folyamatosan ellenőrizzük az erdősítést, hogy a nem kívánatos folyamatok hatásait csökkenteni tudjuk. Idővel ápolnunk kell a területet, megszabadítani a gyomoktól, hogy minél több vízhez, napfényhez és tápanyaghoz jussanak a csemeték. Ez az időszak fafajtól függően akár tíz-tizenöt évig is eltarthat. Ezt követően már elsősorban nem az "életben maradás" biztosítása a cél, hanem úgynevezett tisztításokkal a megfelelő fafajösszetétel, és állományszerkezet kialakítása. Végső soron pedig az, hogy minél értékesebb, változatosabb erdőt hozzunk létre, mely segít mérsékelni a klímaváltozást, és betölti számtalan funkcióját. A gazdasági hasznot is hozó későbbi fakitermeléseket már úgyis csak gyermekeink, és unokáink fogják megérni...

« visszalépéshez kattintson! Közzétéve: 2020. november 30.
Talajvédelmi rendeltetésű, Natura 2000-es erdő
Talajvédelmi rendeltetésű, Natura 2000-es erdő

Kíméletes közelítés
Kíméletes közelítés
Széchenyi 2020